Szakemberek tapasztalatai
„Az én hangszerem a hangom”
Szalóki Ági gyermekkorából merített ihletet Gingalló című új lemezéhez, mellyel szeretné újra összehozni a családokat. Az énekesnővel készült interjúból megtudhatjuk, hogy mit jelent számára a harmónia, hogy igyekszik megtartani testi-lelki egyensúlyát.
Nemrég látta meg a napvilágot a Gingalló című albuma. Milyen ihlet hatására született meg a lemez?
Szalóki Ági: A mai napig az egyik legmeghatározóbb ihletforrásom a saját gyerekkorom. Természetes, hogy egy gyereklemezhez ebből merítek. Nagy hatással vannak rám a versek, ezért is keresem őket. Mindig arra vágytam, hogy a próbákat távol a várostól tarthassuk, ahol magunk vagyunk, nincs folytonos nyüzsgés. Így születtek a dalok s remélem, mindez érződik is a zenén. Úgy érzem, sikerült megújulnunk. Minden lemezemre igaz, hogy életem egy-egy szakaszának hangi lenyomatát képezi. Ez az album egy reményteli, boldog lemez. Mindenki maga döntse el, hogy mit is jelent számára a Gingalló. A szó hangzása szép és kedves, egy pillangó meg egy kis harang, giling-galang elegye.
Ez egy hagyományos gyermeklemez?
SZ.Á.: Elsősorban az óvodás és kisiskolás korosztálynak szólnak a dalok. Ugyanakkor nem véletlen, hogy a Gingalló sajtóanyagában családi lemezként határoztam meg a lemez műfaját. Ezzel - kissé didaktikusan - azt szerettem volna kifejezni, jó, ha együtt van egy család, jó, ha zenét hallgatnak, énekelnek. Ez egy hagyományos gyereklemez a szó szoros értelmében is: a magyar népzenéből és más népek hagyományos népzenéjéből, magyar költők verseiből táplálkozik.
A dalaiból egyfajta harmónia és szépség árad. A magánéletében, a nagyvárosi létben miként tudja ezt megvalósítani?
SZ.Á.: Egy ideje tudatosan törekszem arra, hogy a városi léttel járó negatív hatásokat kizárjam az életemből. Persze nem kergetek illúziókat és jócskán van hová fejlődnöm. Mindenesetre rendszeresen tornázom amit nagyon élvezek. Ha tehetem, felszaladok a Hármashatárhegyre. Jó ott töltődni, friss levegőt szívni. Legutóbb hóesésben sétáltam. Annyira vágytam a természetre, hogy az út első szakaszát végigfutottam. Beszabadultam az erdőbe és vágtattam. Hihetetlen csönd volt. Valami csoda folytán az utóbbi időben - s ezt úgy érzem, a zenének köszönhetem – barátok, jóakaratú emberek vesznek körül, védenek, segítenek az utamon. A rosszat sokszor előre megérzem, vagy hamar fölismerem és igyekszem elkerülni. Így is megvannak a magam kis csatái, melyekből igyekszem - ha nem is feltétlenül győztesen, de a tanulságot levonva - kikerülni.
Télen kezdett el koncertezni. Nem fél a betegségektől? Elvégre az énekes hangszere a hangja.
SZ.Á.: Nem félek a betegségektől, de észben tartom, hogy vannak határok, melyeket nem érdemes átlépni és szabályok, melyeket jó betartani. És persze vannak trükkök, melyekkel védhetem magam. A legfontosabb a betegség megelőzése és az immunrendszer folyamatos erősítése. Minden nap iszom zöldteát és gyakran tartok Echinacea, azaz kasvirág teakúrát. Apai nagymamámtól tanultam a gyógynövényekről, és közel áll hozzám a homeopátia szemlélete is. Van egy-két homeopátiás szer, ami mindig nálam van szükség esetére, ha berekednék, vagy valamilyen vírusfertőzés fenyegetne.
A művésznőről és fellépéseiről bővebb tájékoztatás: http://www.szalokiagi.hu/index-main.html